Amióta az eszemet tudom, apukám véradó volt. Kicsi koromban volt, hogy elkísértem véradásra. Emlékszem, odáig voltam a ténytől, hogy apa másoknak segít ezzel. Mindig csodáltam azt a hatalmas kötést a karján és minimum szuperhősnek gondoltam őt ezért. Hogy más mint a többi ember, különleges. Sokat játszottam a véradásért kapott ajándékaival, kitűzőivel. 18 éves voltam, amikor a gimiben eg...

Függő vagyok: eddig 92-szer éreztem, hogy menni kell.

Először a munkahelyemen, 1993-ban adtam vért. Kissé rosszul is lettem, sokáig nem volt kedvem megismételni. A munkahelyemen sok évig nem is szerveztek, a rossz élmények miatt más helyszínre pedig nem mentem el. Azután 2004-ben megszületett - igencsak korán, a 26. terhességi héten - kislányom. Neki a kórházban eltöltött hetek alatt - vérszegénysége okán - több alkalommal is vérre volt szüks...