Mindig nagyon sok hírt hallottam a véradásról tv-ben, rádióban, ... sőt még a gimnáziumban biológia órán is. (Persze én is, mint sokan mások, még a tűhegy gondolatától is rosszul voltam). Kisgyerekkorom óta azonban tudom, hogy milyen fontos az önkéntes véradás. Édesapám gyakran járt a helyi kezdeményezésekre, sőt néhányszor ritka vércsoportja miatt, még a területi kórháznak is segítséget ny...

Anno első véradásomra Fóton egy barátommal mentem, akiről kiderült, hogy fél a tűktől. Mikozben engem már szúrtak, Ő kisunnyogott hátul, azt mondta, meg van fázva. Én egy jót röhögtem rajta, aztán mire észbekaptam, kész is volt. Annyit mondtam, "csak ennyi? ezért kár volt a feszültség." Azóta adok vért rendszeresen.

Édesanyám életmentő műtétjéhez volt szükség vérre. Akkor adtam életemben először vért. A sikeres műtét után ígéretet tettem neki, hogy nem csak én leszek rendszeres véradó, hanem középiskolai tanárként minden évben szervezek véradást. Büszkén mondhatom, hogy sok tanítványom általam ismerte meg a véradás fontosságát és vált rendszeres véradóvá. Sajnos Édesanyám nem győzött a betegséggel szem...